A bábkormányzat ára – Az elmaradt földosztás és a nürnbergi tartozás leróvása

A bábkormányzat ára – Az elmaradt földosztás és a nürnbergi tartozás lerovása

A nagybirtokrendszer átmentése és a nép becsapása Az 1919-es román katonai segédlettel felállított bábkormányzatnak és a későbbi berendezkedésnek rendkívül súlyos belső, társadalmi ára volt. Miközben a környező utódállamokban (például Csehszlovákiában vagy Romániában) politikai és nemzetiségi okokból végrehajtották a földreformot, addig Magyarországon a dolgos nép, a földművelő parasztság javára a hatalmas nagybirtokokat szándékosan nem osztották szét. A román szuronyokra támaszkodó bábkormányzat és a Horthy-rendszer elsődleges célja az úri Magyarország, vagyis a nagybirtokos elit és a történelmi arisztokrácia gazdasági hatalmának a konzerválása volt, teljesen magára hagyva a vidék szegénységét.

Horthy Miklós nürnbergi megmenekülésének titka

A történelemkönyvek gyakran mutatják be rejtélyként vagy Sztálin személyes nagyvonalúságaként, hogy Horthy Miklós a második világháború után, a nürnbergi per során megúszta a kötelet és a háborús bűnösként való felelősségre vonást. A valóságban azonban Horthy ezt a nürnbergi amnesztiát nem a háború végén, hanem már jóval korábban, az 1919-es és 1920-as cselekedeteivel törlesztette a győztes nagyhatalmak felé. A győztesek szemében Horthy azáltal vált védetté, hogy az 1919-es budapesti bábkormányzati szerepével, a legitim magyar kormány szétkergetésének elfogadásával, valamint a trianoni fegyvernyugvás és békediktátum maradéktalan kiszolgálásával előre kifizette a saját életét. Nürnbergben az Antant és az új szövetségesek csupán benyújtották a számlát, Horthy pedig megkapta a felmentést azért a történelmi szerepért, amellyel asszisztált a Magyar Királyság feldarabolásához és a nemzet kifosztásához.

Következtetés

Az úri nagybirtokrendszer fenntartása és Horthy Miklós háború utáni szabadulása szorosan összefüggenek az 1919-es román megszállás idején köttetett háttéralkukkal. A nemzet megcsonkítása és a magyar parasztság földtelensége volt az az ár, amellyel a korabeli politikai elit megváltotta a saját túlélését.

Ajánlott irodalom | Források

Romsics Ignác

Magyarország története a XX. században

Osiris Kiadó, Budapest, 2010.

Az esszé első részéhez: részletesen bemutatja az 1919-es román megszállást követő politikai válságot, a Friedrich- és Huszár-kormányok megalakulását, valamint a Horthy-korszak nagybirtokrendszerét konzerváló, korlátozott Nagyatádi-féle földreformot.

Gunst Péter

A magyar agrárstruktúra a két világháború között

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970.

A kötet kőkemény statisztikai adatokkal támasztja alá az esszé azon állítását, miszerint Magyarországon az úri elit gazdasági hatalmának megőrzése érdekében elmaradt a valódi, mélyreható földosztás a dolgos parasztság javára.

Karsai Elek

Ítélet Nürnbergben

Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1988.

Az esszé második részéhez: a nürnbergi per magyar vonatkozásait és a Horthy Miklós felelősségre vonása körüli nemzetközi vitákat tárgyaló alapmű.

Sipos Péter

Horthy Miklós a nürnbergi bíróság előtt.

In: História, 15. évfolyam, 11. szám, 1993

A tanulmány részletesen elemzi a győztes nagyhatalmak – köztük az amerikaiak és a szovjetek – háttéralkuit, amelyek nyomán a volt kormányzót végül nem háborús bűnösként, hanem csupán tanúként hallgatták meg Nürnbergben, igazolva az édesapja által leírt diplomáciai védelmet.

Harry Hill Bandholtz

Napló nem diplomata módra. Román megszállás Budapesten 1919–1920-ban

Magyar Ház Kiadó, Budapest, 2003

Cáfolhatatlan elsődleges forrásmunka az 1919-es román katonai rekvirálásokról, a legitimációhiányról és a nemzet kifosztásáról a békekonferencia árnyékában.