Fekete József: Don Quijote  | virtuálisTÁRLAT
Földessy Péter: Munkácsi vár | virtuálisTÁRLAT
Gallas Nándor: Salome | virtuálisTÁRLAT
Balázs Péter: Nótaszünet  | virtuálisTÁRLAT
Fekete József: Női torzó | virtuálisTÁRLAT
Zsigmond Attila: Erdőben | virtuálisTÁRLAT
Nagybánya - Kolozsvár - Temesvár

Az erdélyi magyar egyházak és iskolák kifosztásának története

Nyelv- és vallásszabadság kisebbségben

  • A gyulai román egyházmegye (1997): Magyarország területén példásan biztosította a román ortodox kisebbség nyelv- és vallásszabadságát. A román liturgikus nyelv törvényes garanciát kapott az aradi Mitropólia alá tartozva.
  • A romániai magyar egyházmegyék: Romániában a négy magyar többségű katolikus egyházmegyében (Gyulafehérvár, Nagyvárad, Temesvár, Szatmárnémeti) az 1990-es törvények a román nyelvet tették kötelezővé a katolikus egyházban, a magyar liturgikus nyelvről nem rendelkeztek, teljesen mellőzve a román alkotmányt és a II. Vatikáni Zsinat anyanyelvi határozatait (ami tiltja a kevert nyelvű miséket). Ráadásul a diktatúra békepap-időszaka után Németországból hozott német püspököket neveztek ki a magyar hívők nyakára, akik a szokásokat nem ismerik, de a vagyon felett rendelkeznek.

A gyulafehérvári Batthyáneum-per (2017)

A román állam megtagadta a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatását az egyháznak, arra hivatkozva, hogy Batthyány Ignác püspök a végrendeletében „Erdély provinciát” is megjelölte örökösnek (amit ők a román állammal azonosítanak, holott az az egyházmegyét jelentette).
Létezik egy 1815-ös debreceni bírósági ítélet, amely kimondja, hogy az örökösökkel szemben a gyűjtemény kizárólag a katolikus egyházat illeti. Ezt a perdöntő iratot magában az államosított könyvtárban őrzik, és a román állam nem biztosít hozzá hozzáférést a tulajdonos egyháznak. A perben ráadásul a latin nyelvű végrendelet román fordításait is szándékosan eltorzították.

A Temesvári Piarista Főgimnázium tönkretétele (1912–1941)

A Székely László műépítész tervei alapján 1908–1912 között épült, rendkívül igényes belvárosi piarista (kegyesrendi) iskolaegyüttes Délmagyarország magyar oktatási fellegvára volt. Az 1930-ban alapított romániai Temesvári Püspökség élére kerülő Augustin Pacha sváb-német püspök azonban megszüntette itt a magyar oktatást, bevezetve a román és német nyelvet, iskola nélkül hagyva a bánsági magyarságot. 1941-ben Pacha püspök ezt a patinás magyar épületet és vagyont is önként átadta a hitleri irányítású, fasiszta Deutsche Volksgruppe kezére.

A gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár | virtuálisTÁRLAT
A gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár
Ajánlott irodalom | Források
Jakubinyi György
A gyulafehérvári Batthyáneum
Verbum Keresztény Kulturális Egyesület, Kolozsvár, 2009.
Az esszé második részéhez: a nyugalmazott gyulafehérvári érsek alapvető forrásmunkája, amely bemutatja az intézmény 1798-as alapítását, a latin nyelvű testamentum egyházi jogértelmezését és az államosítás részleteit.
Varga Attila
Restitúció és jogállamiság. A gyulafehérvári Batthyáneum-ügy nemzetközi és romániai jogi háttere
In: Magyar Kisebbség, Új folyam, XXII. évfolyam, 2017.
A per alapszakaszának jogi elemzése. Részletesen tárgyalja a debreceni bíróság 1815-ös ítéletét, a latin nyelvű „Provincia Transylvaniae” kifejezés szándékosan eltorzított román fordításait és az egyház korlátozott iratbetekintési jogát.
Gardi Éva
Kisebbségi sors és iskolaügy. A temesvári római katolikus egyházmegye tanügyi helyzete a két világháború között
In: Múltunk, 57. évfolyam, 2. szám, 2012.
Az esszé harmadik részéhez: levéltári forrásokkal bizonyítja Augustin Pacha püspök két világháború közötti restriktív nyelvpolitikáját és a magyar nyelvű oktatás elsorvasztását a Piarista Gimnáziumban.
Both Ferenc
Korrajz Temesvár múltjából. Egy piarista szerzetes emlékiratai (1910–1948)
(Szerk. Szekernyés János), Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2015.
Hiteles, első kézből származó piarista rendi forrás az iskolaépület 1912-es felszenteléséről, a magyar közösség tiltakozásáról és az 1941-es, fasiszta Deutsche Volksgruppe részére történő jogtalan vagyonátadásról.
Berényi László
A magyarországi román ortodox kisebbség jogi és egyházigazgatási helyzete a 20. század végén
In: Kisebbségkutatás, 7. évfolyam, 4. szám, 1998.
Az esszé első részéhez: bemutatja az 1997-ben alapított Gyulai Román Ortodox Egyházmegye történetét, az aradi Mitropóliával való kapcsolatát és a magyar állam által biztosított példás anyanyelvi és vallásszabadsági garanciákat.