check cashing
short term loans
personal loans
Virtuális tárlat
XENOFOBIA PDF 

 

 

 

XENOFOBIA

 ,,Megbuktunk mert nem tudtunk összefogni,,olvasom egy Felvidéki ujságban,annak kapcsán hogy Nyitrán véresre vertek egy lányt mert magyarul beszélt.A sunyitást azért elég jol csináljuk, át is vettünk egy pár hasznos közmondást ,,Ne szoly szám nem fáj fejem,,,,A fű lehajlik a kasza nem vágja,, A Hatóságra mi kevésbé számithatunk.A sértettből megesik hogy vádlott lessz.A példákat sorolhatnám.Marosvásárhelyen a székelyek még megvédték magukat leitatott felbérelt csőcseléktöl.Dunaszerdahelyen maga az állam verette szét a /részeg/ szurkolokat komandósokkal,és nem akadt egy magyar aki jelzi ,hogy mire készül a szlovák belűgy. Haladunk/zurikolunk/ visszafelé a történelemben, csak hogy most nem 1945.-öt irunk,régen nem érvényesek  Vorosilov ukazai amit Benes olyan hűséggel végrehajtott.Hogyha van bennünk egy szikrányi igazság érzet a csehek bosszujat értjük.A szlovákok az első alkalomra faképnél hagyták a cseheket,Tiso Hitlerhez sietett es nyélbe is ütötték a fasiszta Szlovák államot.Tiso hogy hűségét bizonyitsa mintegy százezer többségében magyar anyanyelvű zsidot küldött a németországi koncentrácios táborokba 1942 mác 15. után Ö volt az első a csatlós országokból aki elkezdte ezt a szörnyűséget.Sokan  átszőktek Magyarországra. Tiso még osztogatta a kitüntetéseket Besztercebányán a hűséges fasisztáinak 1944 oktoberben. Ekkor már Magyarország német megszálás alatt volt,Szálasi  fasiszta bandája a budapesti zsidókat getozta..

   1945 apr.5.én megérkezik Benes Kassára a Vorosilov ukázaival megkezdi kiadni a hirhett dekrétumait. A szlovákoknak sorakozó,igazodás most lessz Saulból Paul,varázspálca,abraka-dabra és meg szűletik egy patyolat tiszta Szlovákia.A  jo  hazafiaknak egy kis fazon igazitásra volt szüksége.A csehekbe kapaszkodtak,ó hát az a kis fasiszta állam nem is volt igazi? Tiso, az a félig magyar. egy fasiszta, a  falhozállitottuk. Az elhurcolt zsidokat átkönyveljük a magyarokhoz.A hadi sarc a magyaroktól, az a 30 mil.dolar jár nekünk is hiszen mi a csehek tesvérei vagyunk. Megis kapták ,akadt olyan diletáns magyar komunista miniszter /engedve az szovjet nyomásnak/ aki megegyezett a cseszlovákokkal ,hogy lemond szlovákiábol elüldözött magyarok földjei tulajdon jogárol a hadisarc fejében./ez igy hülyeség, jogilag értelmezhetetlen/de a szlovák állam a tulajdon jogot elvette. 

  Benes,kis Istennek hitte magát,ehez hasonlo kitelepitéseket Sztálin vegzett.A magyaroktol is megvonta az allampolgarságot.megkezdődött a zaklatásuk, eröszakos kitelepitésük elhurcolásuk  kényszer munkára.A Szövetséges Ellenörzö Bizotság megtiltotta Cseszlovákiának hogy az emberi jogokat durván sértö cselekedetekkel hagyjon fől, látszatra igy tett.Más  modszert eszeltek ki . Szovjet rábeszélessel,aminek az alapja a lakosságcsere.Most is akadt egy magyar komunista miniszter aki szovjet rábeszéléssel a lakosság cserét  aláirta.Igy ment az alföldi zseller a főlvideki gazdák helyére.A következmény már tragikussabb a magyarországi németek kitelepitése.Ez már a kényszerhelyzetzet a Szövetségi Ellenörző Bizottság ezt nem kérte tőlűnk, de mivel a szomszédos országok megtették,Romania 1945 marciusi tövény alapján a német lakosságot 17 es 35 év között 5 évre kényszermunkára a Szovjetunióba szállitotta.ez 70.000 személyt érintett Cehszlovákia 3.000.000 németet telepitett ki,sok esetben magyar kényszer munkasokkal helyetesitették.

Az felsoroltak tipikus esetei az emberi jogok elleni,soha el nem évűlő büncselekményeknek,előbb vagy utobb rendezni kell ezeket a számlákat egymás között.

   Ma Szlovákia független ország az el nem évülő  büncselekményeket amit elkövetett a fasiszta németország szövetségeseként a második világháboruban és utánna kötelessége rendezni mint a többi vesztes országok.

Sz.Gy.

 
Váradról Érmindszentre kerül az Ady szobor

„Váradról Érmindszentre kerül az Ady szobor cím alatt, amely a nagyváradi Reggeli Újság 2010 márciusában megjelent cikk címe… megtudhatjuk, hogy az ajándék szobrot a nagyváradi szervezők az Érmindszenti szülőház udvarán álló Ady Endre Centenáriumi emlékmű (1977) helyére szándékoznak elhelyezni…. Nos a helyzet az, hogy semmiféle szoborcsere veszélye nem áll fenn. Itt és most el kell ismernünk: félreértés áll Szalma Úr tiszteletreméltó aggodalma mögött… Amiért felelős szerkesztőként utólag is elnézést kérek mindenkitől.”

Dénes László főszerkesztő
Reggeli Újság, Nagyvárad

 

2011.11.21.

 
Bevezető Szalma Győrgy műgyűjtő kiállítása elé
Az ember ha ellátogat egy erdélyi családhoz a lakásban, a polcokon könyveket, a falakon festményeket láthat.  Ha ennek okát firtatnánk, lehet, hogy ez abból fakad, hogy a magyar kulturális élet a lakások falai közé szorult vissza Erdélyben.

 

Szalma György Bánsági származású, több éve Győrben élő építész nyugdíjas más indíttatásból régi gyűjtő.

Minden Erdélyországból elszármazott krízisként éli meg az elszakadást. Szalma György egy szelet Erdélyt hoz ide. Ezért járja a képzőművészeti táborokat, műhelyeket, műtermeket. Olyan gyűjtő akinek egyetlen iránytűje a saját ízlése, érdeklődése.  Érezhető legyen az alkotáson, Erdély hangulata, tájai, az ott élők gondjai.

 

A festők régi ismerősei barátai így választ, vásárol. Gyűjteménye tükrözi, hogy a realista alkotásokat szereti, de mindenképp, amit itt Győrben, Budapesten, Százhalombattán, Sopronban bemutat, sűríti azt a valóságot, mely Erdélyben még él.

Érthetetlen kísérleti munkákat nem tart, de a realizmust nem szűken értelmezi, mert az alkotók színes egyéniségek, gazdag szín és formavilággal. Művei egyediek, megismételhetetlenek, rájuk jellemző alkotások.

 

A szobrok gyűjtése esetében más a helyzet. Itt sokkal szűkebb a merítés.

Hat-nyolc kiváló szobrász munkáját közvetíti, mutatja be, erdélyből , Pártiumból és a Bánságból, szűkebb szülőföldjéről.  Ez a néhány mestert Bécsbe Budapesten is mester szobrász Szalma György munkássága eredménye, hogy megismerték az Erdélyben, Németországban már elismert szobrászokat nyugat Magyarországon is bemutassa.

 

Kitartó munkája eredménye, hogy nem kis áldozatok árán, elkészültek a Fekete József és Gallas Nándor szobrászművészek munkásságát bemutató monográfiák magyar nyelven. Gallas Nándor megtalált szobraiból, öt példányt adott át a magyar Nemzeti Galériának. Rendíthetetlen meggyőződése, hogy a határokon kívül élő, arra érdemes művészek kerüljenek be a Magyar Művészeti kataszterbe.

 

Híres építészünk Kós Károly jut eszembe:

„….. mert össze kellene szednünk nagy fáradsággal, az ország minden részéről a széjjelszórt köveket, hogy azokkal magunk képére építhessünk,

és ehhez hit is kellene

és nagy fanatizmus is

és rettenetes sok munka. „

 

Százhalombatta 2011, június 29.

 

Takács Péter

Művelődési Központ Ny. Igazgatója

Műgyűjtő

 
Váradról Érmindszentre kerül az Ady szobor

Ez a cikk hónapok óta megtalálható az Interneten, a pénz gyűjtése is elkezdődött.

link a cikkhez »

 

A cikkből megtudhatjuk, hogy az ajándék szobrot a Nagyváradi szervezők az Érmindszenti szülőház udvarán álló Ady Endre Centenáriumi Emlékmű (1977) helyére szándékoznak elhelyezni.

 

A hír Nekünk, idős erdélyieknek több mint meglepő.  Mi még tudjuk, hogy 1977-ben az emlékmű fölállításához, sok munka, hit és elszántság kellett, és nagy öröm volt a szoboravatás.  Ezt követően zarándokhely lett Érdmindszent, erről tanúskodnak a Családi albumokban található fotók.

Az Ady Emlékművet a székely származású Fekete József szobrászművész készítette.

A szobor alappéldánya ma is ott áll a Budapesti Benczúr u. 45. sz.alatt, a volt Ligetszanatórium egyik szobájában, Ady tiszteletére berendezett emlékhelyen.  (Elhunyta színhelyén 1919. I. 27).

Nem tisztem Fekete József szobrászművész művészi alkotásait minősíteni.  Ez már megtörtént a róla írott három monográfiában.  Kézirataiban leírja, hogy ő volt az első magyar, aki diplomát szerzett a Bukaresti Belle Arte Akadémián 1927-ben.

Kitűnő szobrásztehetségét hamar felfedezik és jelentős köztéri szobrok elkészítésére kap megbízást, mint például a bukaresti Repülősök 20 m.-es emlékműve stb.

Fekete József két világháborúval a háta mögött, tudta hogy milyen emlékművet kell készíteni Ady Endrének Érmindszentre.  Láttuk az ispánkúti ás a pozsonyi megrongált Petőfi szobrokat.  Ez Érmindszenten nem történhet meg, hiszen az emlékművet kellő tisztelet veszi körül, de biztonságot ad a több mint három méter magas kőalap és ezen van elhelyezve a monumentális 120 cm-es bronz mellszobor

A Budapestről ajándékba kapott egész alakos szoborról megtudtam, hogy az Rákosi Mátyás 60. születésnapjára készült 1952-ben, személyi kultusza ekkor érte el csúcspontját.  Minden magyarnak kötelessége volt hozzájárulni a nagy ünnephez.  Révai József „ a négyesfogat tagja”, a Népművelési Tárca teljhatalmú vezetője (nevéhez fűződik szoc-reál könyörtelen érvényesítése) egy Ady szobor elkészítésével készült az ünneplésre.  Pályázatot írtak ki, amit Váradi Sándor szobrászművész (1920- 1980) nyert el és készítette el a szobrot.  A bizottság az elkészült munkát nem tartotta elfogadhatónak, így nem lett belőle köztéri szobor.  Ady Endre Iskola udvarára állították.  Új pályázat kiírására került sor.  A megbízást Csorba Géza szobrászművész (1892- 1974) nyerte el.

A kiváló alkotása 1960 óta ott áll ma is a Budapesti Liszt Ferenc téren.  A rendszerváltás után az Ady Endre Iskolát a Katolikus egyház visszakapta.  Neve a Budapesti Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium.  Az iskola udvarán maradt Ady szobrot valaki festékkel bemocskolta ( a képet kegyeleti okokból nem mutatjuk).  Az Ady szobrot az iskola pincéjébe tették, körülbelül húsz évig állt ott.  Véleményem szerint a pince helyett jobb megoldás lett volna, az utcán fölállítani, hiszen ez az Ady Endre utca, ahol az iskola is áll, (3. sz.), Magyarország első Ady Endréről elnevezett utcája.   A cikkből megtudhatjuk hogy az iskola ferences rendi igazgatója nagy Ady rajongó.  Úgy tudom a nagyváradi szervezők is azok.

Szép gesztusnak tartanám, ha a Budapest Katolikus Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium, megajándékozná a Nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumot ezzel az Ady szoborral, hiszen a szobor már úgyis Váradon van, minden költség nélkül.  Ott van Váradon az Ady Endre Líceum is, amely ezt a nevet büszkén viseli, Ady szellemét továbbadja. Meggyőződésem, hogy a szobrot szívesen fogadnák.

 

Az Érdmindszenti Ady Endre Emlékmű nyilvántartott szerzői jogvédelem alatt áll.

Az elfogadottsága még ennél is nagyobb védelem.  Nem hiszem, hogy akadna ember Erdélyben, aki az emlékműre kezet emelne.

A sok viszontagságot megélt Budapesti szobor érmindszenti elhelyezését nem tartom szerencsés ötletnek.  Az Ady kultusznak ártana legtöbbet.

 

2011. Szeptember. 25

Szalma György

 
Tárlat az OTP székházában

Győr - Az OTP rendhagyó módon győri székházában most már időről időre művészeti tárlatokat szervez. Most egy gyűjteményes tárlat tekinthető meg a pénzintézet közösségi terében. Az OTP-tárlat megnyitójára Molnár György nyugdíjas gépészmérnököt kérték fel, az ő szavaival ajánljuk olvasóink figyelmébe a kiállítást.
Nagy örömmel tölt el, ha alkalom nyílik Győrben a város kulturális életébe bekapcsolódni, általam tisztelt és nagyra becsült művészeket bemutatni, műveikkel megismertetni a város szépségek iránt fogékony közönségét.

Ezért szeretném mindenekelőtt megköszönni a bank vezetőségének, hogy modern épületében kialakította ezt a műalkotások bemutatására alkalmas teret, és ezzel rászolgált a korombéli emberek által még jól ismert remek humorista, Benedek Tibor által megalkotott JÓTÉPÉ névre.

És ezért köszönöm meg Szalma György barátomnak, ennek az Erdélyből származó építész-műpártoló-műgyűjtőnek, hogy még a 70. életévén túl is visszajár  szülőföldjére, felkeres olyan művészeket (vagy leszármazottjaikat), akikről a rendszerváltás előtt nem, vagy csak nagyon keveset tudtunk, hírüket hozza, elhozza műveiket, kiállítja és ezáltal bepillantásra ad lehetőséget a külhoni magyar művészet egy érdekes szeletébe.

Kós Károly a trianoni békekötés utáni dermedt csendben következőképpen buzdítja cselekvésre a leszakított részek magyar művészeit:

`Akarunk művészetet, élőt, szervest, nélkülözhetetlent? Lehetséges-e ez? Lehetséges, mert muszáj, mert szükségünk van rá, tehát lesz erőnk is hozzá. Művészeink vannak. Itt-ott szerteszórva. Mi sem tudunk róluk, ők sem tudnak rólunk. Hát ismerkedjünk meg egymással!`

Hát ismerkedjünk meg mi is ezúttal négy erdélyi születésű neves szobrászművésszel s kiállított alkotásaikkal."

 

kiallitas2

 

A művészet csatákat nyerhet, még a szélmalmok elleni harcban is

- lehetne a mottója a kisplasztikának, amely az OTP székházában látható.

 
«ElsőElőző12KövetkezőUtolsó»

JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

Honlapkészítés: Adrius Web Team