installment loans
payday loans online
installment loans
„Se mentség már, se menedék.
Ítél - ha lesz – a maradék.
Nem kiút – épp csak út a tett.”


Szilágyi Domokos (Sorok egy tébolyda falára)
Banner Zoltán,müvészettörténész a szivárvány alatt

„Valószínűleg e sorok szerzője sem vonhatja ki magát vizsgálódásai során az elfogultság sugallatai alól, hiszen szerkesztőként és művészeti íróként egyaránt, több mint három /hat/évtizede a jelenkori romániai magyar művészet a gondja és öröme, s e művészet tájain soha sem utazhatott a kívülálló utas hűvös és előkelő tárgyilagosságával.
Örökké azt érezte (ezt kellet éreznie) akárcsak az Erdélyi kultúra mindenkori és mindegyik építő – alkotó napszámosa, hogy együtt szemléli, együtt fedezi fel e művészi tájak szellemei domborzatát, s ennek alapján együtt alakítja társaival (jelen esetben magukkal a képzőművészekkel) e tájak emberének és műveltségének arculatát, tehát velük együtt vállalja (s vallja) a felelősséget az eredményért.”


Banner Zoltán
Erdélyi Magyar Művészet a XX. Században
Képzőművészeti Kiadó Budapest

 

--- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- ---


AZ ERDÉLYI ÖNTUDAT HITELES ÖRZÖJE BENKŐ SAMU

Az erdélyi öntudat hiteles őrzője, Benkő Samu történész a hatvanas és a hetvenes évek fordulóján, a reneszánszból ismert gyakorlat szerint versenyeztetve a művészeteket, a képzőművészetet egy olyan, közép-keleteurópai értelmiségre jellemző politikai kulturális szereppel ruházta fel, amilyent általában az irodalom tekint sajátjának: az anyanyelvi kultúra istápolójának szerepével.  Bűn lenne elhallgatni, vagy éppen letagadni, hogy a romániai magyar irodalomban vannak valóban értékes alkotások, ámde ezeket összehasonlítva például a festészet a szobrászat eredményeivel, nem egészen biztos, hogy a pálmát íróinknak kell juttatnunk.  Egyes festményeken vagy szobrokon túlmenően, jó néhány művészeti életművet is érzünk annyira súlyosnak, mint legkiemelkedőbb íróinkét...

... gyakorlat, miszerint nemzetek művészetéről szólnak a kataszterek, lexikonok valamint a különböző művészettörténeti feldolgozások ...

... Az önmagát magyarnak valló művésznek  a nemzeti identitás kérdésével nap mint nap meg kellett küzdenie Romániában ...

... Ugyanakkor a magyarországi művészettörténészek érdeklődési köréből is kiesett a határokon kívüli magyar művészet ...

... ez a „két a szék közül a pad alatt” – helyzet, kényszerűen ugyan, de mindenképpen értelmet ad a romániai magyar képzőművészet fogalmának.  (Azért nem nevezem erdélyi magyar művészetnek, mert akkor eleve kizárnám azokat, akik magyarként a Partiumban vagy Románia más vidékein alkottak. )”


Vécsei Nagy Zoltán,
Művészettörténész
„Felező-idő” , Budapest

 

--- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- ---

„... AZ ERDÉLYI MŰVÉSZEK A MAGYAR INDENTITÁST MEGTARTOTTÁK A 20. Század közepén, geopolitikailag nézve a régiót, az internacionalitásnak már annyi esélye sem volt, hogy lakosai akár ennek halvány szálaiba belekapaszkodhattak volna, a helyi sajátosságok megtalálásának és kimunkálásnak vágya és szüksége is feléledt a művészekben.  Ez viszont felhívja a figyelmet a kisebbségként élő kultúrák külön szándékaira és megnyilvánulásaira is ...
... A kisebbség jelentős hányada azonban magyar identitásának megtartását tartotta fontosnak a művészetben és a művészet által is, s ezért sajátos kép és szobortípusokat teremtett vagy őrzött meg.  Az un. erdélyi tájképet például, közel-felülnézetből szemlélt széles és expresszív dinamikus ecsetvonásokkal, erős színekkel megjelenített, sűrű tájrészleteivel.  Ebből aztán utak nyíltak autonóm képi struktúrák kialakítása felé, melynél már nem a látott, hanem a képalkotás által teremtett világ adja a képet – a kép önmagával azonos. Így vált a képiség kérdése hasonlóvá a társadalmi identitás kérdéséhez.


Keserű Katalin,
művészettörténész
„Felező-idő” , Budapest

 

Honlapkészítés: Adrius Web Team