loans for bad credit
cash loans
student loans



OTP Bank Galéria Győr kiállítás

 

Nagybányai, Kolozsvári, Temesvári szobrászművészek


Gallas Nándor, Fekete József, Vetró Artúr, Jecza Péter alkotásai láthatók az OTP Bank Galériájában (Teleki u. 51.). A szobrok Szalma György műgyűjtő magántulajdona. A tárlatot Kara Ákos, a Győr-Sopron megyei közgyűlés alelnöke és Molnár György műgyűjtő, ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

"Molnár György vagyok, nyugdíjas gépészmérnök, művészetbarát és szerény lehetőségeimhez mérten műgyűjtő. Nagy örömmel tölt el, ha alkalom nyílik Győrben a város kulturális életébe bekapcsolódni, általam tisztelt és nagyra becsült művészeket bemutatni, műveikkel megismertetni a város szépségek iránt fogékony közönségét.

Szeretném mindenekelőtt megköszönni a bank vezetésének, hogy modern épületükben kialakíttatták ezt a műalkotások bemutatására alkalmas teret, és ezzel rászolgáltak a korombéli emberek által még jól ismert remek humorista, Benedek Tibor által megalkotott JÓTÉPÉ névre.

És megköszönöm Szalma György barátomnak, az Erdélyből származó építész-műpártoló-műgyűjtőnek, hogy még hetvenedik életévén túl is visszajár szülőhazájába, felkeres olyan művészeket (vagy leszármazottjaikat), akikről a rendszerváltás előtt keveset tudhattunk . Hírüket hozza, elhozza műveiket, kiállítja, bepillantásra ad lehetőséget a külhoni magyar művészet egy érdekes szeletébe.

Kós Károly a trianoni békekötés utáni dermedt csendben következőképpen buzdítja cselekvésre a leszakított részek magyar művészeit: "Akarunk művészetet, élőt, szervest, nélkülözhetetlent? Lehetséges-e ez? Lehetséges, mert muszáj, mert szükségünk van rá, tehát lesz erőnk is hozzá. Művészeink vannak. Itt-ott szerteszórva. Mi sem tudunk róluk, ők sem tudnak rólunk. Hát ismerkedjünk meg egymással!"

Hát ismerkedjünk meg mi is ezúttal négy, erdélyi Pártiumi Bánsági szobrászművésszel, alkotásaikkal.

Gallas Nándor 1893-ban született Temesváron vasutas családban. Az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában tanuló, az átlagost messze meghaladó rajzkészséget és mintázási adottságokat tanúsító fiatalember a végbizonyítvány kézhezvétele után Temesvár ösztöndíjával Budapestre került, és beiratkozott az Iparművészeti Főiskolára A tandíjra valót lépcső- és homlokzatszobor faragással biztosította. Művészi felkészültségét és kiemelkedő tehetségét elismerve, tanársegédként tartották a főiskolán, de az I. világháború kitörésekor behívták katonának. Orosz fogságba esett, Szibériába hurcolták. Az őrök arcmásait rajzolva, mintázva nyerte meg jóindulatukat. Szoros barátságba került Gyóni Gézával, akinek halotti maszkját is ő készítette el a krasznojarszki fogolytáborban. Sikerült megszöknie és eljutnia Moszkvába, ahol megismerkedett az avantgardista irányzatok olyan képviselőivel, mint Kandinszkij, Naum Gabo, Malevics, Pevsner, Archipenko. Fogolycserék szerencsés kedvezményezettjeként 1921-ben visszatér Temesvárra. Hazatérte után első temesvári kiállításának anyagát kubista-konstruktivista hangsúlyok jellemzik, tudatos törekvés a monumentalitásra. Kétéves tanulmányutat tesz Nyugat-Európában, ahol megismerkedik Bourdelle, Mestrovic és Berlach expresszionizmusával. Az 1925-37 közötti időszakban kiteljesíti azt a szintetikus expresszionista formanyelvet, amellyel a figurativitás végső határáig fokozza a kifejezés szenvedélyességéből és az eszközök ökonómiájából, higgadt átgondoltságából fakadó sajátos összhatást. A sokra hivatott Gallasnak rövid élet jutott osztályrészül:1937-től egyre betegebb lett. 1949-ben hunyt el. Gallas Nándor monumentális hatású kisbronzai és Mattis-Teutsch János egyszínű vagy festett faplasztikái mint a figuratív és absztrakt expresszionizmus ritkaságai éppen napjainkban vonulnak be a műkereskedelem és műgyűjtés legkeresettebb tárgyai közé.

Fekete József 1903-ban Vajdahunyadon született, ahol első élményeit a várban szerezte. Itt, majd Gyulafehérváron járt a Ferences-rendi Gimnáziumba. A kitűnő formázási tehetséget csillogtató fiatalembert 1921-ben felveszik a Bukaresti Belle Art Akadémiára, ahol 1927-ben szerez diplomát. Főiskolai tanulmányai és a két világháború közötti bukaresti tartózkodásai idején a Brancusi előtti  román szobrászati hagyomány, egyfajta teátrális-szimbolikus realizmus szellemében nőtt fel, s ezt olyan jól megtanulta, hogy jelentős köztéri megrendeléseket kapott. (Bukarestben 1928-30 között elkészíti a Repülős emlékművét, Gyulafehérváron 1937-ben a Horea-Closca parasztfelkelés emlékművét.) Egyetemes anyagismerete fában, fémben, kőben egyaránt jól gyümölcsözik. Rendszeresen kiállít, kisplasztikái nagy részét egy lendületben alkotja, munkáit elismerik, díjazzák. Munkáinak legszebbje talán az 1934-ben készült Don Quijote-szobor. 1941-ben Budapestre települ, két egyéni kiállítást is rendez. 1945-ben visszaköltözik Erdélybe, Nagyváradra. Eklektikus formakultúrája többrendbeli átalakuláson megy át, végül is utolsó, mintegy két évtizedes korszakát kisméretű, alig megbontott tömbös fa-, márvány- és kőszobrai avatják jelentőssé. 1952-ben állami díjat kap. 1979-ben hunyt el. Alkotásai a román és a magyar nemzeti galériában, valamint más gyűjteményekben találhatók. Az itt kiállított Barbár,vagy más néven "Ecce homo" alkotása csak egy példányban maradt fenn,

Vetró Artúr 1919-ben született Temesváron. Szobrászművészeti tanulmányait a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte Kisfaludy Strobl Zsigmond irányítása mellett 1944-ben. Kiegészítő tanulmányokat Gallas Nándor temesvári műtermében végez. 1948-1982 között a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola szobrászati tanszékének tanára. Páratlan anyagismerete, az erdélyi fazekasság, meg a mázak iránti vonzalma rendkívül hasznossá avatják pedagógiai tevékenységét. Kiegyensúlyozott, klasszikus harmónia, lekerekítettség, tökéletes arányok, nyugalom és belső derű jellemzik arcképei és aktjai sorát. Csak ritkán - köztéri megrendelések esetén - teszi át munkáit gipszből nemesebb anyagokba. 1992-ben hunyt el a kincses városban. Adyról készített bronzszobra a nagyváradi Ady Múzeum előtti téren áll. Kisplasztikái neves múzeumok és gyűjtemények megbecsült darabjai.

Jecza Péter 1939-ben Sepsiszentgyörgyön született. Művészeti tanulmányait a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán fejezi be 1963-ban Vetró Artúr és Izsák Márton irányítása mellett. Alkotó éveit Temesváron kezdi. A valóságközpontú, valamint az elvonatkoztatott, lényegükre redukált formákból építkező modern szobrászat egymásba oltásával kísérletezik. Előszeretettel merít ötletet a tárgyi, a teremtett világ produktumainak kimeríthetetlen tárházából. Életművének állandó, mindegyre visszatérő főszereplője a nő. Erőteljesen vonzódik a repülés témájához, mely az ember legyőzhetetlen vágyakozását jelenti az örök szellemi és fizikai szabadságra. Egy sor térszobrászati és épületplasztikai főmű után a 80-as évek első felében elindul visszafelé, a belső formák, az extenzív mintázás útján, és megalkotja a jelenkori erdélyi szobrászat egyik legjellegzetesebb emlékcsoportját, a Monádokat. A filozófiából kölcsönzött, görög eredetű cím a tökéletes és oszthatatlan egységre utal, amelyet Jecza felfogásában a modern szobrászat, valamint a geometria egyik letisztult elemi egysége, a kocka testesít meg. A bronz minden adottságát, szépségét leleményesen kamatoztatva, teremti meg monumentális hatású plasztikai jelképeit. Hamar felfedezik otthon és külföldön egyaránt. Magyar vonatkozású köztéri szobrai közül említésre méltó Kőrösi Csoma Sándor- és Bolyai János-szobra, illetve a nagyszentmiklósi Bartók-emlékmű. Tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, valamint a Magyar Tudományos Akadémiának.A Budapesti kiállitásának napját már nem érheti meg.

Kérem, gyönyörködjenek a kiállított művekben, beszélgessenek a gyűjtővel!"

Fotók: Csáky Anna, Molnár György
Molnár György műgyűjtő megnyitója
2008. február 27-én hangzott el.
 

Honlapkészítés: Adrius Web Team